Idén augusztus 10-edike és szeptember 8-adika közötti időszakra esik a ramadán, a több mint egymilliárd iszlámhívő muszlim vallási böjtje. A Hidzsra-naptár, melyet pontatlanul Mohamedán naptárnak is hívnak, most az 1431-es évet mutatja, a holdhónapok szerint méri az idő múlását, így az rövidebb a mi naptári évünktől, és ezért a ramadán is minden évben más és más időpontra esik. A naptár elkészítése régen és ma is, a csillagászok feladata volt.

A Debreceni Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinikáján is alkalmazzák az ún. fotoferezis terápiát, amelynek lényege, hogy a beteg vérét egy gépben átáramoltatják, majd egy fényérzékenyítő gyógyszer hozzáadása után besugározzák UV fénnyel. Vagyis a káros sugarakat gyógyításra is használják.

450 éve, 1560. augusztus 7-én született ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb és leghírhedtebb magyar asszony. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe, a köztudatban mégis afféle női Drakulaként él.

A daganatos betegek ötven százaléka teljesen és véglegesen meggyógyul. Van remény tehát a gyógyulásra. Az ellátás magyarországi fellegvára az Országos Onkológiai Intézet, amely évi 600 ezres betegforgalommal igen eredményesen veszi fel a harcot a rákkal szemben. Interjú Prof.Dr. Kásler Miklóssal az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával.

A Kárpát medence teljes helynévanyagának egy adatbázisba történő összegyűjtését tűzte ki célul az a kutatócsoport, amely a Debreceni Egyetemen dolgozik. Hallgatók bevonásával az idei nyáron egy adatbázis építő tábort indítottak, amely a magyar helynévkincs feldolgozására vállalkozik.

A gyümölcsösök felől hárítja el a pusztító jégesőket az a jégvédelmi ágyú, amelynek működését a Debreceni Egyetem szakemberei által végzett kutatások nyomán magyarországi vállalkozások is használnak. A jégvédelmi ágyúk működési elve azon alapszik, hogy az acetiléngáz és a levegő keverékével a berendezés robbanóegységében 7 másodpercenként létrehozott, nagy erejű robbanás lökéshullámát a légkörbe továbbítják.

Nem maradt el idén sem a tiszavirágzás. Habár a sok eső és az árvizek miatt nagyon sokat csúszott a kérészek rajzása, idén is gyönyörködhettünk bennük, csak kicsit később. A rövid életű faj régen egész Európában fellelhető volt, ma viszont csak a Tiszán és annak vízgyűjtőin láthatók.

Túl az ezredik műtéten a gammakéssel a Debreceni Egyetem Orvos - és Egészségtudományi Centrumában. A MR és CT berendezésekhez hasonló, de azoknál jóval halkabb műszerrel bizonyos fajta agydaganatokat és agyi érrendellenességeket lehet kezelni anélkül, hogy sebet ejtenének a koponyán.

Egy-egy társadalom együttműködő készségének fejlesztéséhez, de akár az autizmus kezeléséhez is hozzájárulhatnak annak a vizsgálatnak az eredményei, amit a Debreceni Egyetem és a University College of London kutatói közösen végeznek. Azt vizsgálják, hogy egy adott szituációban mennyire tudnak az egyének kooperálni azaz együttműködni.

A hologramok lassan beszövik mindennapi életünket. Létezésüket egy magyarnak Gábor Dénesnek köszönhetjük. Ő dolgozta ki az eljárást még 1947-ben, bár az első hologram csak 1961-ben jelent meg, ugyanis ehhez szükség volt a lézerre, mint a hologram előállításához nélkülözhetetlen fényforrásra.